A minap résztvettem egy lakomán - hát, nem mondhatnám, hogy felhőtlenül szórakoztam volna. Nem mintha az úgynevezett vidékiesség zavart volna, éppen ellenkezőleg, az volt az elrontója ez egésznek, hogy a házigazda mindenáron valami nagyon különlegeset, nagyon világvárosit akart…

Mi rómaiak (és most ideértem a görögöket is) nemcsak a szép női testet becsüljük meg, hanem a szép fiútesteket is. Hát csoda ez, mikor a főistenünknek is van egy szépfiúja, aki kiszolgálja őt a vacsoraasztalnál, meg máshol is? Mert ugyebár meghágni valakit az férfias dolog, s…

A minap megint rákérdezett valaki, hogy miért is nem volt soha feleségem. Régebben, ha ilyen kérdést kaptam, mindig elkezdtem megmagyarázni a dolgot, általában feleslegesen. Aztán rájöttem, hogy már csak azért sem érdemes erről beszélni, mert az illetőnél ez csupán bevezető…

Megint előbukkant egy ismert versem (sokak szerint a poénja szállóige lesz az elkövetkező századokban), és vele a plágium vádja:Nem méreg, nem erőszak és ölés sem:három kecske a tárgy az én peremben,mert ellopta a vád szerint a szomszéd.Bírónknak bizonyítanánk e vádat:nagy…

A barátom és patrónusom, Arruntius Stella nemcsak a közéletben vágyott ismertségre, nemcsak az volt az óhaja, hogy konzul legyen, ő híres költő is akart lenni: szomjazta a Permessust - ahogy az idézett versemben írtam. A javára írhatjuk, hogy azért nem volt elszállva magától,…

Megírtam a levelet Arruntius Stellának. Először is gratuláltam neki amiatt, hogy a nyáron helyettes konzul (consul suffectus) lett. Nem akkora dolog ez persze, van olyan év, hogy tucatnyi konzult is kinevez a császár, néha csak pár napra - dehát mindenkiből akkor se lehet konzul, Stella…